.jpg)
A Gyilkos-tótól a Békás-patak mentén -akár gyalog is- tovább haladva Európa egyik természeti ritkaságához, a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgyéhez, a Békás-szoroshoz érünk. Nevét a rajta átfolyó Békás-patakról kapta. Az 5km-en húzódó mészkőbe vájt hasadékvölgyet nyomasztóan magas és szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, kürtők, ismeretlen barlangjáratok alkotják, amit csak a helyszínen sétálva élhetünk át igazán.
A tó felől ereszkedve a szoros legszembetűnőbb szépségű monumentális sziklaképződménye, az Oltár-kő (1154m) tűnik föl, mely kisebb magasságú a környező csúcsoknál, ugyanakkor az üdülési, utazási csoportok tagjainak kedvelt fénykép témái és a hegymászók kedvenc helye. Magas ormát először 1935-ben mászták meg erdélyi magyar alpinisták, 1990-ben pedig keresztet helyeztek el a csúcsán.
A sziklákról több helyen tör elő -mintha a hegy préselné ki a saját levét- a sok kis patak, melyek gyakran meseszép vízeséses formában adják át magukat a Békás-pataknak, mint például az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-szurdok bejáratán keresztül a Lapos-patak, mely a Kupás-havast választja el a Bardócz-hegytől. Az így megduzzadt patak már-már folyóméretű vizet szállítva úgy viselkedik, mint egy elszabadult vadállat, nagy erővel préselve át magát a sziklák közti szűk medrében, óriási robajt okozva annyira, hogy egymás szavát is alig lehet érteni...
A környék déli részén a Fekete-Hagymást és a Hagymás-hegység nyugati gerincének csúcsait láthatjuk: a Csofronkát, a Ló-havast, a Pongrác-tetőt, a Kis-havast, a Likas- és a Vit havast. Nyugaton a látóhatárt a Gyergyói-medencét övező Görgényi-havasok vonulata zárja le, keleten pedig a Csalhó hatalmas masszívuma őrködik.
A Kis-Békás-patak a Békás-patak egyik mellékága, melynek szurdokvölgyét Kis-Békás-szorosnak nevezik. A patak a Terkő-mező közeléből ered és egy 20km hosszú völgyben halad. Beömlése előtt a Békás-patakon egy befejezetlen híd van, itt kezdődik a Pokol torka. A Békás-szoros alsó végénél természeti érdekességben gyönyörködhetünk, a Vízesés-barlangban. 1969-ben kezdték a feltárását és ahogy a neve is sugallja, nagyobb esőzések után a barlangból kifolyó víz csodálatos vízesés után ömlik a Békás-patakba.
Innen lefelé a szoros fokozatosan kitágul, a Békás-patak rohanása megszelídül, míg a fenyvesek lassan átadják helyüket a lombhullató fáknak. Miután elhagyjuk a Békás-szoros sziklarengetegét, szelídebb hegylábak között kanyarog az út, majd kb. 2,5km után a Hóvirág-barlang mutatkozik, ami a szoros egyetlen járható barlangja.
A sziklák hasadékaiban, a sziklapárkányokon és kőgörgetegeken számos ritka és őshonos növényfaj él. Sehol a Kárpátokban nem olyan szembetűnő az erdei fenyő igénytelensége a táplálék és éghajlat iránt mint itt, ugyanis a kopár sziklákon is megélő erdei fenyő mintegy száműzöttnek tűnik abból az erdőből, amelyből a lucfenyő kiszorította. Ők a Békás-szoros igazi őrei.
A egyedi növényritkaságok közé tartoznak még a tiszafa ligetek, a kővirágok és a havasi gyopár is.
A legfeltűnőbb védett állatok közül a zergét említhetjük meg, melyet a Fogarasi havasokból telepítettek ide és igen jól alkalmazkodott a szurdokvölgy vad, járhatatlan sziklás környezetéhez.
1996-ban a szorost nemzeti parkká nyilvánították, ugyanakkor megnyitották a már régen épített alagutat, mely a Moldva és az Erdély közötti nehéz forgalom átterelését hivatott megoldani, így sajnos idilli sétánkat teherautók zavarhatják meg.
A sziklák hasadékaiban, a sziklapárkányokon és kőgörgetegeken számos ritka és őshonos növényfaj él. Sehol a Kárpátokban nem olyan szembetűnő az erdei fenyő igénytelensége a táplálék és éghajlat iránt mint itt, ugyanis a kopár sziklákon is megélő erdei fenyő mintegy száműzöttnek tűnik abból az erdőből, amelyből a lucfenyő kiszorította. Ők a Békás-szoros igazi őrei.
A legfeltűnőbb védett állatok közül a zergét említhetjük meg, melyet a Fogarasi havasokból telepítettek ide és igen jól alkalmazkodott a szurdokvölgy vad, járhatatlan sziklás környezetéhez.
1996-ban a szorost nemzeti parkká nyilvánították, ugyanakkor megnyitották a már régen épített alagutat, mely a Moldva és az Erdély közötti nehéz forgalom átterelését hivatott megoldani, így sajnos idilli sétánkat teherautók zavarhatják meg.
A szorosban, a sziklák lábainál találkozhatunk a korondi bazárosokkal is, ahol autentikus erdélyi motívumokkal ékesített dísztárgyakkal, ruhaneműkkel és lakberendezési eszközökkel lephetjük meg magunkat.
A Békás-völgybe látogatóknak még egy páratlan élményben lehet részük, mivel közvetlenül érzékelhetik Erdély, azaz a történelmi Magyarország keleti határát is.
Megjegyzés küldése